A kozmetikumokban előforduló legveszélyesebb vegyületek, vegyületcsoportok
Nézzük meg ezeket a legveszélyesebb vegyületcsoportokat, amiket vizsgáltak és nézzük meg, hogy miben vannak benne. A sorrendiség nem számít, teljesen egyformán ártalmas mindegyik. Tehát nincs az, hogy ez "jobban", az "kevésbé". Ezek a "legjobban"…

Ilyenek az alumíniumszármazékok, alumínium-vegyületek: Nagyon kevesen gondolnák, hogy mit keres az alumínium a kozmetikumokban. Hát ezt én is meg szoktam kérdezni. Ennek ellenére minden dezodorban, izzadásgátlóban, borotválkozás és -utáni készítményben benne van.

Aki jár kozmetikába, vagy fodrászatot vagy kozmetikát tanult az az alumínium vegyületetekről, tudja, hogy erőteljes pórusösszehúzóak, ezáltal verejtékcsökkentő hatásuk van. Tény és való, hogy így van. Csak azt felejtjük el, hogy már a 70-es években a közkonyhákon és a közétkeztetésben betiltották az összes alumínium edényt meg evőeszközt a gyerekeknél, mert bebizonyosodott, hogy egy egyszerű nyállal való érintkezés kiold belőlük egy mérgező anyagot. Ennek ellenére a kozmetikában, azt az apró molekulát, ami aztán bejut neked a véráramodig, azt simán bent hagyták.

A statisztika a következő: a mellrákosok száma a 70-es évektől szaporodott fel. Azt hitték, hogy ez egy női betegség. Majd kiderült, egy 2008-as, friss adat szerint ezt Dr. Ládi Szabolcstól tudom, aki az egyik leghíresebb rákkutató orvos jelenleg a világon -, hogy Magyarországon jelenleg minden 4. mellrákos férfi. Ami azt jelenti, hogy ez nem női betegség. És elkezdtek statisztikákban utána nézni, hogy mivel lehet összefüggésben a mellrák. Először azt hitték, hogy ösztrogén-probléma, később azt, hogy egy tipikus női betegség, majd feltűnt, hogy pontosan onnantól kezdett el a mellrákosok száma felszaporodni, amióta alumíniumsó tartalmú dezodorokat használunk. Ezek a 70-es években jöttek divatba. Ami érdekes, hogy akkor férfi mellrákos még nem volt, de ha belegondolunk, akkor a férfiak napi szinten sokkal később kezdtek el használni dezodort, tehát a 80-as évek végén és a 90-es évek elejétől jelentek meg az első férfi mellrákosok. A történet logikus: a kiválasztó rendszer a verejték. Hol verejtékezünk a legjobban? Az endokrin-mirigyek környékén, amelyek ugye, ott vannak a hónaljban, a hónaljmirigyek. Hogy ha valaki használ egy 24 órás dezodort, ami 24 óráig nem engedi izzadni, akkor hol választ ki a verejtéke? Hol tud távozni belőle a méreganyag? Nem tud, ott gyűlik. Ott van bent az alumíniumdugó és ott gyűlik, gyűlik. Valahol ki kell jönnie, tehát valahol a szervezetnek ezt raktároznia kell. A szervezet öngyógyítási folyamata pedig olyan, hogy ha talál egy idegen anyagot, ami neki nem tetszik, akkor azonnal betokozza egy szövetszaporulattal. Ugye egyértelmű, hogy hová vezet. Mik vannak a hónaljmirigyekhez közel, hova tudja raktározni, mit talál? Ott talál zsírszövetet, ott találja a mell mirigyállományát, ami a férfiaknál ugyanúgy megvan, csak kevesebb zsírszövettel és abban a pillanatban oda kezdi felhalmozni a méreganyagot.

A lényeg, hogy ha megnézed a dezodorodat, izzadásgátlódat, stiftedet, spricnidet, golyósodat, teljesen mindegy hogy hívjuk és találkozol bármilyen olyan szóösszetétellel a sok latin közt, amely úgy kezdődik, hogy alu-, tehát az lehet alumin, vagy alumínium, alumed, csak alu-val kezdődik, akkor kuka. Életveszélyes!

Felmerülhet a kérdés, hogy van-e egyáltalán olyan kozmetikum, ami nem tartalmaz alumíniumszármazékot. Természetesen van, de sajnos elég kevés cég van, aki ma ilyen termékeket forgalmaz.
A másik, ami ezzel kapcsolatban borzalom, az a reklámoknak a nagyon rossz hatása. Tehát megpróbálják velünk elhitetni, hogy izzadni ciki. Pedig, nem izzadni ciki, büdösnek lenni ciki. Izzadni abszolút nem ciki. Ugyanis az izzadás ugyanúgy hozzátartozik az emberi szervezet egészséges működéséhez. Ha neked elkötnék a húgycsövedet, akkor belehalnál. Ugyanez vonatkozik a verejtékmirigyekre is, amiről van egy külön előadásom és kiderül belőle, hogyan is működik az egész bőrnek a kiválasztása, meg a hőháztartása és mi mindent ártunk azzal, amit rákenünk.

Habképző tenzidek és mosóképző anyagok: Ide tartozik minden olyan dolog, ami habzik, vagyis: sampon, habfürdő, tusfürdő, fogkrém, arctisztító, hajbalzsam, stb. Tehát ami bármilyen habot tud képezni, abban kell legyen valamilyen habképző tenzid. Nagyon sokféle habképző tenzid van, de egyetlen egyet favorizál nagyon a kozmetikai ipar. Nem véletlenül, mivel nagyon olcsó az előállítása és nagyon könnyű vele bánni. Ezt a habképző tenzidet úgy hívják, hogy Sodium Lauryl Sulfate. Ennek van egy alkoholos változata: a Sodium Laureth Sulfate. Gyakorlatilag mindenben benne vannak. Ha bárki otthon megnézi a legdrágább Dior vagy Clinic tusfürdőjét ez az anyag benne van. Mi ez az anyag? Tulajdonképpen egy nem ionos foszfát tenzid. Ugyanaz, ami a Persil mosóporokban benne van. Van egy magyar származású professzor, Dr. Rózsa Sándor, aki Németországban tanított egy egyetemen még a 70-es években. Összeállított egy testápoló kislexikont, amelyben ezeket taglalja. Az Ő specialitása volt a habképző tenzidek és úgy ment be előadást tartani, hogy: "Ugye Uraim és Hölgyeim, Önök Persillel mosnak hajat." és mindenki tiltakozott, hogy ők ugyan nem…, hát hogy képzeli, az egy méreg. Ők samponnal mosnak hajat. És kémiailag levezette, hogy nézzék meg, teljesen ugyanaz a két anyag. Csak a mosóporra más néven írják rá, mint a samponra. És a kutyasamponban is ugyanez van, sőt az autósamponban is ugyanez az anyag van benne. Sőt a mosogatószerekben is ugyanez az anyag van benne, meg a padlófelmosóban is ugyanez az anyag van benne. Ugyanaz az összetétele, csak a kozmetikai termékeknek szebb a színe meg jobb az illata. Ennyi a különbség, legalábbis a habképző tenzidek terén.

Nézzük meg, hogy mit kell tudni a Sodium Lauryl Sulfate-ról és alkoholos társáról a Sodium Laureth Sulfate-ról, illetve most már ezek másik két változatáról, az Ammonium Lauryl Sulfate-ról (ALS) és az Ammónium Laureth Sulfate-ról. Ha bárki bemegy a gyógyszertárba (ugyanis ez egy nagyon súlyos méreganyag), és kikéri a biztonsági adatlapját, akkor teljesen le fog döbbenni. Egyébként lekérhető, a KÖJÁL-nak az oldaláról is. A legveszélyesebb kémiai anyagnak nyilvánítják, felhívják a kedves vásárlók figyelmét, hogy csak védőfelszerelésben nyúlhat hozzá ehhez a SLS-hez. Néhány "apróbb" hatása: bőrkárosító, vakságot okoz, szemirritációt okoz, nyálkahártyakárosító, sejtméreg, vesetoxikus, májtoxikus, mutagén, stb. Ezek az apróbbak, de például elhullik tőle a hajad vagy teljesen tönkrevágja a bőrt, ugyanis olyan erős zsíroldó hatású, hogy a bőrünket védő természetes bőrfelszíni emulziót teljesen leoldja. Ezért van az, hogy manapság a legtöbb nő arról panaszkodik, hogy fürdés után húzódik a bőre. Nem kellene. Csak amióta tusfürdőt használunk. Az én nagymamámnak, aki szappannal mosdott miért nem húzódott soha a bőre. Nem hallottuk panaszkodni a nagymamákat a 60-as években, hogy nekik húzódna a bőrük és nem is használtak krémet. Ez egy tudatos történet! Ez bent van a fogkrémben is, amit még a gyerek le is nyel, pedig nyálkahártyakárosító. Ott van benne.

Emulgeátorok és felületaktív anyagok: Aki tanult kozmetikát meg kémiát, az tudja, hogy a vizes és a zsíros fázis nem elegyedik. Ahhoz, hogy elegyedni tudjon, ahhoz kell egy emulgeátor bele. Az egyik ilyen legdurvább emulgeátor a Triethanolamine, meg a dietanolamin, ami jelenleg minden krémben benne van. (Itt megint a legmárkásabbakat is mondom) Ráadásul még vannak olyan gátlástalanok, hogy miután kirobbant a trietanolamin botrány 10 évvel ezelőtt, ma ugyanúgy belerakják a krémekbe, csak rövidítik = TEA. És a krém összetételén a laikus azt olvassa, hogy tea és megnyugszik a lelke, hogy ez biztos valami jó anyag. Holott ez csak a trietanolamin rövidítése. Hozzáteszem, hogy a mai napig a kozmetikus tankönyvekben anyagismeretként egy kiváló bőrbarát emulgeátorként tanítják. A mai napig egy 1952-es kiadású tankönyv átdolgozott változatából tanulnak a kozmetikusok. Az a tankönyv úgy ahogy van tűzrevaló. Abból egy sor sem igaz már és ezt tanítják meg a kozmetikusoknak meg a fodrászoknak. És szegények (nem hibáztatom őket), azt hiszik, hogy ők tudják jól, hisz ezt tanulták. Holott nem.

Szintetikus illatanyagok: Szintetikus illatanyagok szinte minden kozmetikumban megtalálhatók. Ez egy pszichológiai behatás, hogy az embereknek így adják el a készítményt. Gondoljunk csak bele! Bemegy a vevő a boltba, meglátja a terméket, megtetszik neki, mivel vizuális, ezért azonnal meg is szagolja. Ha az illata is jó, berakja a kosarába és egyáltalán nem kíváncsi rá hogy mi van benne. Ha ide van írva hangzatosan, hogy kamilla tartalmú elhiszi és nem is veszi a fáradtságot, hogy megnézze, hogy az összetételben szerepel-e az a szó, hogy kamilla. Legtöbbször nem. Az az érdekes, hogyha szerepel is, legtöbbször csak az összetétel legvégén, ami azt jelenti, hogy egy tonnához egy cseppet raknak, csak azért, hogy ráírhassák, hogy kamilla tartalma van.

A szintetikus illatanyagokkal azért kell vigyázni, mert szintén kőolajból vannak. Benne van a nevükben, hogy szintetikus. A kőolajat olyan apró molekulára bontják le, hogy a levegőben terpinként meg tud jelenni, úgy mint a valódi illatanyagok, amit aztán az orrunkon keresztül beszívunk. Tudjátok, hogy az illatot nem az ember orra érzi, hanem az agya, a limbikus rendszer, ami azt jelenti, hogy kőolajmolekulák tömkelege landol az agyunkban. Mikor fog az onnan lebomlani? Soha. Elgondolkoztunk azon, hogy miért van ennyi szklerózisos, alzheimeres beteg és egyéb demenciális betegségek, szenilitás, autizmus, diszlexiások, diszgráfiások. Ha belegondolunk, már a csecsemőket elkezdik illatoztatni, mert a reklámokból is közismert neves cég, a JandJ behozta a köztudatba a "babaszagot". Van egy nagyon kedves vendégem a kozmetikában, Mahlerné Köfner Anikó, aki a Magyar Autista Szövetség elnöke. Nagyon komoly leiratokat tud arról hozni, hogy az autizmus, ami ennyire elszaporodott és 4-5 éves gyerekeknél jön ki, mire vezethető vissza. Szintetikus illatanyagok, gyerekkori védőoltások. Ez a kettő. Mert az autizmus eddig nem volt, azóta van amióta kötelező védőoltások vannak, meg amióta ennyi szintetikus illattal ellátjuk magunkat. És ha belegondoltok minden illatosítva van, még a toalettpapír is illatosítva van. Minden. Gondoljatok bele, hogy a 3 az 1-ben instantkávéban és a pickwik teában is ugyanolyan szintetikus aroma van, illatanyag. A Danone joghurt isteni meggy meg eper illatát is a szintetikus illatanyagok adják. Tehát nem elég, hogy parfüm, krém, tusfürdő, mosogatószer, mosószer, felmosószer, a kocsiban lógó illatosító, stb., az élelmiszerekbe is direkt belerakják az aromaanyagokat, ami ugyanúgy egy illatanyag. Azért aromaanyag, mert illatanyag. Ugyanattól teszi kívánatossá magát az a szörp, az üdítő, az a bármi.

Megyünk tovább. Ezek alapján mindenki gondolkodjon el a saját kis szintetikus életén!

Tartósítószerek: Nem mennék bele. Azt ma már mindenki tudja, hogy a tartósítószerek mennyire károsak. Általában mindegyik sejtméreg vagy allergén. Na nem mind, de nagy részük.
Van egy temetkezési vállalkozó ismerősöm. Tőle tudom, hogy az utóbbi 10-15 évben kb. 5-7 nappal később kezdenek el bomlani a tetemek, mint korábban, annyira tele vagyunk tartósítószerrel.
A kérdés, hogy ki tudunk még tisztulni? Igen. Meg van a módja a helyes méregtelenítésnek, de erről majd később beszélünk.

Felvetődhet az is, hogy mi a helyzet azokkal a tartósítószerekkel, amelyekkel még nagyanyáink rakták el a befőtteket. Azoknál a szalicil teljesen jó, de megfelelő technikával a tartósítószer ki is hagyható az eltevéseknél. Nagyon egyszerű módszerrel lehet a mai csavaros tetős világban elrakni a lekvárt. Töltés után fejre fordítjuk, vákuum képződik, és ahol nincs levegő ott nincs bomlás. Az oxigén indítja el a bomlást.

Tudni kell, hogy még a cukor is szintetikus. Persze nem mindegyik. Ami szép fehér színű, az mind. Ami szabálytalan kristályformájú, csúnya barna színe van és érdekes íze az nem. A cukorral más baj van, de ez egy következő előadási téma.

Menjünk tovább.

 

Kőolaj származékok: Minden kozmetikumnak a zsíranyag részét kőolaj származékok adják. Sorolom: vazelin, paraffinolaj, paraffinum-liquidum, mineral oil, ezek az elnevezések mind kőolajra utalnak. A kőolajról tudni kell, hogy egy lég át nem eresztő anyag. Ami azt jelenti, hogy ha ezt a bőrödre kened, akkor leblokkolja a bőrödnek a teljes munkáját, vagyis nem lesz bőrlégzésed, nem lesz bőrkiválasztásod és nem fog a bőröd természetes bőrfelszíni emulziót termelni, márpedig a bőrnek egyetlen immunrendszere van, az a bőrfelszíni emulzió. Amit, ha kőolajas terméket használsz nem termel ki. Néhány kivételtől eltekintve szinte mindegyik kereskedelmi forgalomban lévő krém tartalmaz kőolaj összetevőt. Visszatérek a JandJ babaolajra. Az összetételében ez szerepel: paraffinum-liquidum, illatanyag és színezék. Ez a három van benne, semmi más, tehát tömény kőolajat kensz a gyerekedre. A popsikenőcsökről ne is beszéljünk és a gyógyszertári krémekről se, mert az mind vazelin alapanyagúak, azt pedig tudjuk, hogy a vazelin a pakurából készül. Tehát a letisztított pakura a vazelin.

Sokan kérdezték, hogy az olívaolaj jó-e. Az igen. Mivel az nem kőolajszármazék, az növényi olaj.

Arra is nagyon vigyázni kell, hogy amikor bejött a kőolaj mizéria nagyon sok cég, élén a Vichy-vel észbe kapott és most növényi olajat tesznek a krémbe és ennyi szerepel a krémen, hogy: vegetable oil. Ami azt jelenti, hogy növényi olaj. Ha vegetable olajat ír valaki, az azt jelenti, hogy nem tudja, hogy milyen olaj. Ha olíva olaj van benne, akkor azt fogja írni, hogy olívaolaj. Ha avokádó olaj van benne, akkor azt írja, hogy avokádo olaj, ha napraforgó olaj van benne, akkor azt, hogy napraforgó olaj, de az a krém, amin az van, hogy vegetable oil, az egészen mást takar. Utána néztünk, hogy mit jelent: felvásárolták a gyorséttermi láncolatok fáradt étolaját erről cikk is van amiben már 780 kg sült krumplit kisütöttek. Ezt utána ugyanúgy szőkítik, mint az olajszőkítés idején és erre rámerik írni, hogy vegetable. Valóban növényi olaj volt, de azóta már hogy néz ki és mi méreganyag van benne. A McDonalds-ban például kókuszzsírral süthetnek. Stb.

Eljutottunk oda, hogy Ftálsavak, műanyagpalackokból kioldódó, biszfenol-A (BPA) (A ftálsav a műanyag lágyításához és formázásához használt szer, amelyet a magyar élelmiszerkönyv is engedélyez. Azonban a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelet is megállapítja, hogy "enyhén toxikus". A legelterjedtebb formája a bifenol-A, amely a már több tíz éve betiltott DDT-hez (egy szerves klórtartalmú rovarölő) hasonlóan problémákat okoz a belső elválasztásban, s különösen a csecsemők fejlődésére veszélyes. Kimosódhat egyes termékekből, éppen ezért használatát betiltották több termék gyártásánál (pl. élelmiszeripari csomagolóanyagok). Az EU-ban felhasználásuk tilos a 3 év alatti gyermekek részére gyártott játékokban is.) Ezt már korábban a vérmintáknál is emlegettük, hogy mik is egyáltalán a ftálsavak és hogy kerülnek bele a kozmetikumokba. Ftálsavat egyetlen kozmetikum sem tartalmaz. Tételezzük fel, hogy ha behozzák azt a szabályozást, hogy nagyon szigorúan kell nézni, hogy mi van a kozmetikumban és azt mondják, hogy ftálsavat sem tartalmazhat, befogják vizsgálni a kozmetikumot és tényleg nem lesz benne ftálsav. Abban a pillanatban azonban, ahogy becsomagolták lesz benne. Ugyanis a ftálsavat a műanyagflakonok tartalmazzák. A biszfenol-A (BPA) az egyik legelterjedtebb műanyagipari alapanyag, évente hárommillió tonnát gyártanak belőle világszerte, évről évre öt százalékkal többet. Ebből készül az összes polikarbonát és epoxi-gyanta. Ez mit jelent a gyakorlatban? Az Európai Élelmiszer-biztonsági Hivatal (EFSA) listáján a következők szerepelnek: cumisüvegek, műanyag tányérok, poharak, kancsók, ételtároló dobozok, újratölthető vizes és üdítős palackok (például kiránduló és sportpalackok), ivóvízvezetékek. Az epoxi-gyantát pedig konzervek kibélelésére és a befőttes üvegek fedelének bevonására használják, hogy ne rozsdásodjanak és a bennük tárolt élelmiszer ne szennyeződjön. Ez borítja a fémdobozos üdítők belsejét, az ivóvíztározókat és a fémből készült bortartályokat. De van BPA még a fogtömésekben is.

Hogy a háztartásunkban van-e BPA-t tartalmazó műanyag, úgy ellenőrizhetjük, ha megnézzük rajta a háromszögben lévő jelet: ha

A BPA-val az a gond, hogy hatása túlzottan hasonlít az ösztrogénekéhez. A szervezetbe kerülve leköti az ösztrogénreceptorokat, de valójában persze nem hormon, ettől a szervezet összezavarodik. S mivel a nemi hormonok rengetegféleképpen alakítják a folyamatokat a szervezetben, szinte feltérképezhetetlen, hogyan torzítja fejlődésünket és működésünket. Az már biztos, hogy a fiúknál például csökkentheti a spermiumtermelést, a lányoknál a saját ösztrogén termelését, meddőséget és idő előtti pubertást okozhat, gyermekkorban pedig befolyásolhatja a másodlagos nemi jellegek kialakulását. A tudósok úgy gondolják, hogy szerepe lehet az elhízásban is.

Az Egyesült Államok egészségügyi minisztériumához tartozó Környezeti Egészségügyi Tudományok Intézete (National Institute of Environmental Health Sciences) – a téma temérdek kutatási anyagának átvizsgálása után – arra a következtetésre jutott, hogy nem lehet többé figyelmen kívül hagyni azt a lehetőséget, hogy a BPA esetleg károsan befolyásolhatja az emberi agy és más szervek fejlődését, valamint növeli egyes ivarszervi rákfajták felnőttkori kockázatát.

Nagyjából itt ér véget a konszenzus. Innentől kezdve határértékek, mennyiségek, módszertani kérdések talaján folyik a vita, laikusok számára nehezen követhetően. A magyar kutatók sem értenek mindenben egyet.

Az Országos Kémiai Biztonsági Intézet (OKBI) nem tartja veszélyesnek a BPA ipari használatát. Marcsek Zoltán, az OKBI molekurális és sejtbiológiai osztályának vezetője szerint azért nem, mert a BPA nagyságrendekkel gyengébb hatást fejt ki, mint maga az ösztrogén, s távolról sem vagyunk kitéve akkora mennyiségnek, amennyi szignifikáns hatást válthatna ki. Ráadásul a BPA-t viszonylag könnyen feldolgozza és kiválasztja az emberi szervezet, elsősorban a máj, ellentétben más hormonszerű vegyi anyagokkal, amelyek csak nehezen bomlanak le, és hosszú időre elraktározódnak a zsírszövetekben (például a hírhedt, rég betiltott DDT növényvédő szer). Az EFSA által elfogadott kutatások szerint hat óra alatt kiürül a BPA az emberi szervezetből.

Zsarnovszky Attila, a Szent István Egyetem Állatorvos-tudományi Karának adjunktusa szerint zömmel az ipar által finanszírozott, s ezáltal „irányított” kutatások érvelnek a biztonságosság mellett, miközben az elmúlt években tudományos kutatások sora szolgált „kőkemény” bizonyítékokkal, hogy a BPA-val súlyos gondok vannak. 

 

 

 

Oldal: Mindennapi mérgeink 3. rész
MÁGIKUS KÖVEK - © 2008 - 2024 - magikuskovek.hupont.hu

A HuPont.hu ingyen honlap készítő az Ön számára is használható! A saját honlapok itt: Ingyen honlap!

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat